A Shinsengumi kezdetben egy kis, férfiakból álló csoportosulás volt, akik erővel akarták betartatni a törvényeket Kyoto utcáin. Ahogy azonban változott a világ, már nem volt ilyen könnyű bejutni közéjük. Gyakran tesztelték a jelentkezőket (általában ez párharcot jelentett más jelentkezőkkel a parancsnokok szeme láttára) és aki a legjobb volt, felvették maguk közé. Az 1864. július 8-i Ikedaya incidens után - amelyben a Shinsengumi megakadályozta, hogy felégessék Kyotot - ugrásszerűen megnőtt az újoncok száma. Népszerűségük csúcsán a 300-at is elérte tagjainak a száma. A Shinsengumi volt az első olyan szamurájokból álló csoport, amely befogadta maguk közé a nem szamuráj származásúakat is (tehát a gazdálkodókat és kereskedőket is). Sokan csak azért csatlakoztak hozzájuk, hogy szamurájok lehessenek és részt vehessenek egy politikai csoportosulásban. A Shinsengumi lassacskán úgy kezdte védeni Kyoto utcáit, mintha hivatalos rendőrségi különítmény lett volna. Két műszakban - nappal és éjszaka - őrjáratoztak. Természetesen az Ishin Shishi és egyéb csoportosulások éjszaka voltak aktívabbak, ezért az éjszakai műszak volt a mozgalmasabb. A Shinsengumi alaptechnikája a Tennen Rishin Ryu volt, ezt a harci technikát mindannyian ismerték és használták. Ezenkívül mindenki használhatta a saját technikáját is.
A SHINSENGUMI VEZETÉSE Pre-Shinsengumi (Roshigumi): Parancsnokok: Serizawa Kamo, Kondou Isami, Nimi Nishigi Alparancsnokok: Hijikata Toshizo, Yamanami Keisuke
Shinsengumi: Parancsnok: Kondou Isami Alparancsnok: Hijikata Toshizo Katonai tanácsadó: Itou Kashitarou Kapitányok: 1.: Okita Souji (Okita Soujiro) 2.: Nagakura Shinpachi 3.: Saitou Hajime 4.: Matsubara Tadaji 5.: Takeda Kanryuusai 6.: Inou Genzaburou 7.: Tani Sanjyuurou 8.: Toudou Heisuke 9.: Suzuki Mikisaburou 10.: Harada Sanosuke A kémek vezetője: Yamazaki Susumu
Post-Shinsengumi (Koyochinbutai): Parancsnok: Hijikata Toshizo A SHINSENGUMI SZABÁLYAI: A Shinsengumi törvényének megalkotását sokan Serizawa Kamo vagy Kondou Isami nevéhez fűzik, mégis úgy tűnik, a valódi értelmi szerző Hijikata Toshizo volt. A törvény 5 cikkelyből állt, bármelyik be nem tartása azonnali seppukut (rituális öngyilkosság) vont maga után.
1. Tilos megtagadni a Bushidót. 2. Tilos a dezertálás. 3. Tilos a saját vagyon felhalmozása. 4. Tilos bármely büntetőperben való részvétel. 5. Tilos bármely egyéni harc kezdeményezése.
A fentieken kívüli szabályok: 1. Ha egy szakasz vezetője halálosan megsebesül egy harcban, a szakasz valamennyi tagjának tovább kell harcolnia és meghalnia. 2. Bármilyen nemes harcban is halt meg valaki, az egység vezetőjén kívül a holttestet a csata helyszínén kell hagyni. A legfeltűnőbb mégis ez a kitétel: Ha a Shinsengumi tagja idegennel harcol - akár szolgálatban, akár nem - és úgy megsebesül közben, hogy képtelen megölni ellenfelét, elmenekülhet. Ugyanakkor, ha a hátára kapta a sebet, seppukura kell utasítani. A Shinsengumi számtalan tagjára várt seppuku a szabályok megszegése miatt, sokukkal kémek végeztek. Akkoriban úgy mondták, Kyoto utcáin a Shinsengumi tagjainak vére folyt leggyakrabban. |